Ha nagyon maximalista vagy, akkor a szavak tanulására azt ajánlom, hogy a hagyományos szótárfüzet bal oldalára írd ki a szót németül (névelővel, többes számmal együtt), majd magyarul is természetesen. A füzet jobb oldalára pedig kerüljön egy példamondat az adott szóval. Legjobb, ha olyan példamondatot írsz (szótár vagy a tanagyag segítségével) ami rád jellemző! Így könnyen megtanulhatod, hisz lesz egy mondat, amivel azonosulni tudsz, olyan az információtartalma, ami rólad beszél. Így:
Ha szeretnéd, ezt is lehet tovább fokozni! Ne csak a leckében előforduló szót írd ki, hanem a teljes szócsaládját. (Így a többi szót is könnyebb megjegyezni.) Például, ha a leckében szerepel a posta szó, akkor írd ki a következőket is: postás, postaláda, postakocsi, postaköltség, postabélyeg, postafiók, postagalamb, postai... stb.
Ez persze már túlmutat a kezdő szinten..., de lehet, hogy nem is akarsz ott megállni?
Fontos! A szavakat ismételd hangosan. Nem baj, ha elsőre nem megy tökéletesen, lényeg, hogy próbáld kiejteni, és halld magad beszélni. Ugyanezt tedd a példamondatokkal is. Ha más lehetőséged nincs, képzeld el, hogy van egy beszélgetőpartnered, és neki mesélsz pl. a családodról.
Jó ötletnek tartom, és egyre több helyen ajánlják a szókártyák használatát. Készítsd el magad naponta a megtanulandó adagot. Nem tart tovább, mint szótárfüzetbe körmölni, és izgalmasabb is. A kártya egyik felére németül, a másik felére magyarul írd a szavakat. A különböző szófajokat különböző színű papírra írhatod.
Ennek a módszernek további előnye, hogy nem egy adott sorrendben fogod tudni a szavakat. Én gimnazista koromban gyakran jártam úgy, hogy mindent tudtam, csak azt nem, amit meg kellett tanulni. Pontosan láttam a lelki szemeim előtt, hol van a könyvben, melyik oldalon, az oldal melyik részén, melyik bekezdés, mi van mellette, alatt, felette, mi van aláhúzva, csak azt nem tudtam, mi van odaírva!
Voltak szavak, amik úgy maradtak csak meg a fejemben, ha kötöttem valamihez. Pl. hasonlított egy magyar szóhoz, vagy szünetben kikérdeztük egymást, és az a jelenet előhívta az akkor elhangzott szavakat. (Ott még fogalmam sem volt arról, hogy ezt akár tudatosan is lehetne alkalmazni.)
A lányom például egy számára megjegyezhetetlen anyagot énekelve tanult meg, úgy, hogy egy kedvelt zene dallamára memorizálta a szöveget. Évek múlva is tudta.
Ennek a módszernek további előnye, hogy nem egy adott sorrendben fogod tudni a szavakat. Én gimnazista koromban gyakran jártam úgy, hogy mindent tudtam, csak azt nem, amit meg kellett tanulni. Pontosan láttam a lelki szemeim előtt, hol van a könyvben, melyik oldalon, az oldal melyik részén, melyik bekezdés, mi van mellette, alatt, felette, mi van aláhúzva, csak azt nem tudtam, mi van odaírva!
Voltak szavak, amik úgy maradtak csak meg a fejemben, ha kötöttem valamihez. Pl. hasonlított egy magyar szóhoz, vagy szünetben kikérdeztük egymást, és az a jelenet előhívta az akkor elhangzott szavakat. (Ott még fogalmam sem volt arról, hogy ezt akár tudatosan is lehetne alkalmazni.)
A lányom például egy számára megjegyezhetetlen anyagot énekelve tanult meg, úgy, hogy egy kedvelt zene dallamára memorizálta a szöveget. Évek múlva is tudta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése